Adásvételi szerződés
Ajándékozási szerződés
(El)tartási szerződés
Öröklési szerződés
Hogyan ne vásároljunk ingatlant
Társasház alapítás, módosítás
Közös tulajdon megszüntetése
Jogok és tények feljegyzése vagy törlése
HÁZASTÁRSI/ÉLETTÁRSI VAGYONJOG
A házastársak az életközösség fennállásának idejére egymás közti vagyoni viszonyaikat vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Bár ez hazánkban nem túl elterjedt, rengeteg későbbi konfliktus előzhető meg vele. A Ptk. több, különféle vagyonjogi rendszert szabályoz. A szerződésben e rendszereket alkalmazhatják, vagy el is térhetnek tőlük, amennyiben a Ptk. nem tiltja. Lehetőség van arra is, hogy különböző vagyonelemek esetén más és más rendszert kössünk ki. Legismertebb természetesen a törvényes vagyonjogi rendszer. Ha nincs szerződés, vagy nem rendelkezik másként, akkor ezt a rendszert kell alkalmazni. Ebben az esetben a házastársi közös vagyonba tartozik mindaz a vagyon, melyet a felek az életközösség fennállása alatt közösen, vagy önállóan szereztek.
Közszerzeményi rendszer esetén a Felek a házasság ideje alatt önállóan szereznek, és a vagyonelkülönítési rendszer szabályai érvényesülnek. Lényeges különbség azonban a vagyonelkülönítési rendszerhez képest, hogy –főszabályként- a házasság megszűnése esetén bármely kérheti a másiktól a közszerzeményi vagyongyarapulat megosztását. Fontos garanciális szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha az egyik fél a másik tudta nélkül akkora adósságot halmoz fel, mely veszélyezteti a fél közszerzeményben szerzett vagyonrészét.
Szintén klasszikusnak tekinthető a vagyonelkülönítési rendszer. Ebben az esetben a felek a házasság fennállása alatt is önállóan szereznek, és önállóan vállalnak kötelezettségeket, melyekért önállóan felelnek. Kivétel a közös háztartás és az ott nevelt gyermek nevelési, megélhetési költsége, ez ugyanis mindig közös költségnek minősül. Kimondja a Ptk., hogy a háztartásban, gyermeknevelésben végzett munka is a költségviselésben való részvételnek minősül.
Bár lassan már egy évtizedes a Ptk., de még mindig nem lett a köztudat része az a komoly változás, melynek eredményeként az élettársak vagyonszerzése mellett immár nem szól törvényi vélelem, és az élettársi kapcsolat megszűnése esetén (pl. mert az élettárs elhunyt) számos esetben éri kellemetlen meglepetés a túlélő társat. Ugyanakkor semmi akadálya nincs annak, hogy az élettársak az élettársi viszonyról és vagyoni viszonyokról szerződést kössenek egymással, melyben a jövőre nézve is rendezhetik a köztük fennálló viszonyokat. E szerződésekkel a későbbiekben nagyon sok vitától és hosszadalmas jogi eljárástól kímélhetik meg magukat.
Irodánk számos ilyen jellegű per tapasztalatával segít Önöknek a szerződés tartalmának kialakításában és természetesen vállaljuk a szerződések elkészítését és ellenjegyzését is.
VÁLÁS
Sajnos időnként a házasságok is elmúlnak, és a házastársak, – vagy legalább az egyikük – el szeretne válni. Azt gondoljuk, hogy az esetek döntő többségében érdemes ügyvédhez fordulni ezzel a problémával is. Ha van esély a megállapodásra, akkor mindent elkövetünk azért, hogy ez létrejöjjön. Ha pedig nincs akkor azért, mert kellő határozottsággal fogjuk képviselni az Ön érdekeit.
A magyar jogban a válás kimondása 2 különböző eljárásban is lehetséges. Közös megegyezésről akkor beszélhetünk, ha a feleknek sikerül megállapodniuk a legalapvetőbb kérdésekben, melyek a következőek: A közös gyermek(ek) tekintetében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása, a külön élő szülő és a gyermek(ek) közti kapcsolattartás, a gyermek(ek) tartása, a házastársi tartás és az utolsó közös lakhely használata. Ha ezekben a kérdésekben sikerült a Feleknek közös megegyezésre jutni, és e megállapodást a bíróság is elfogadja, akkor nincs akadálya a válás kimondásának. Nyugodtan állíthatom, ha csupán egyetlen aprócska reménysugár mutatkozik a közös megegyezésre, akkor meg kell próbálni közös nevezőre jutni. Ellenkező esetben ugyanis a bíróságnak fel kell tárnia a házasság megromlásának okait és a megszűnéshez vezető folyamatot. Ennek eredménye rendszerint a kapcsolat alapvető megromlása, és nagyon sokszor igen csúnya sárdobálás, mely mindkét félben mély nyomokat fog hagyni.
HÁZASTÁRSI VAGYONKÖZÖSSÉG MEGSZÜNTETÉSE
Az eljárási törvény egyik lényeges újítása, hogy a válás és a házassági vagyonjogi per nem köthető össze. A vagyonjogi pert a válópertől elkülönítve kell megindítani és lefolytatni, így lehetőség nyílt arra, hogy a válóperek gyorsabban befejezhetőek legyenek, a vitás kérdéseket el lehet választani, és talán kevésbé válnak a gyerekek a vagyonjogi kérdések túszaivá. Ugyanakkor megegyezés hiányában a Feleknek egy másik perben ismételten szembe kell szállniuk egymással a további vitás kérdések rendezése érdekében. Bár a Ptk. családjogi könyve az előző törvény szabályainál részletesebben és közérthető formában tartalmazza a házassági vagyonjog vonatkozó szabályait, a valóság újra és újra bebizonyítja, hogy általában semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Mivel rendszerint a felek mindegyike úgy érzi, hogy ő jár hátrányosabban a házassági vagyonjog igen nagyszámú peres eljárást generál, ahol már gyakran az perdöntő lehet, hogy az első pillanatban milyen jogcímen nyújtjuk be a keresetet, vagy milyen ellenkérelemmel, viszontkeresettel élünk. A házastársi vagyonjogi viták gyakran szervesen kapcsolódnak más eljárásokhoz (pl. hagyatéki ügyek), melyek nem teszik egyszerűbbé ezen ügyek elbírálását.
Amennyiben házassági vagyonjogi kérdése, problémája lenne, úgy állunk rendelkezésére.
