Adásvételi szerződés
Ajándékozási szerződés
(El)tartási szerződés
Öröklési szerződés
A legtöbb hatósági eljárás során természetesen nincs szükség ránk, elég a hatóságokkal együttműködni, és a szabályoknak megfelelően működni. Azonban egy kicsit is összetettebb NAV, vagy munkaügyi ellenőrzés esetén már komoly segítséget tudunk nyújtani. Általában azt tapasztaljuk, hogy az ügyfeleink mindig túl későn fordulnak ügyvédhez. Ez hatványozottan igaz ezekre a hatósági vizsgálatokra. Ha már megszülettek az elsőfokú határozatok lényegesen kevesebb lehetőségünk marad. Összefoglalva: Ha úgy érezzük, hogy probléma lehet belőle, keressünk fel egy ügyvédet. Egy konzultációt biztosan meg fog érni a dolog.
Életünk kezdetétől fogva már a közigazgatás alanyai vagyunk. A közigazgatási ügytípusok száma magas, az egyes eljárásokra vonatkozó heterogén rendelkezéseket más-más jogszabályok határozzák meg, melyek sűrűjében nehéz útmutatót találni.
Legyen szó szinte bármilyen közigazgatási eljárásról szinte biztos, hogy ügyvédi segítséggel hatékonyabban célt érhetünk.
Amennyiben a hatóság döntésével nem értünk egyet, jogorvoslattal élhetünk ellene. Ez alapértelmezetten közigazgatási pert jelent, bizonyos esetekben azonban más lehetőségek (pl. fellebbezés) is a rendelkezésünkre állnak.
Érdemes mihamarabb ügyvédhez fordulni, mert az eljárás során jó eséllyel elérhetjük, hogy ne is kelljen bírósághoz fordulni. Néhány jellemző példa a számtalan eljárás közül:
KÜLFÖLDIEK INGATLANSZERZÉSE
Ha Magyarországon külföldi természetes, vagy külföldi jogi személy ingatlant szeretne vásárolni, akkor be kell szereznie az illetékes Kormányhivatal hozzájárulását az ügylethez. Az ügylet a szerzés jogcímétől (kivételt képez ez alól az öröklés esete) függetlenül engedélyköteles, tehát egy ajándékozás útján megszerezni kívánt ingatlanra vonatkozóan ugyanúgy kérelmet kell benyújtani, mintha annak tulajdonjogát adásvétel útján szeretnénk megszerezni. Az eljárás illetéke főszabály szerint 50.000,- Ft. A hatóság az engedély megadását akkor tagadhatja meg, ha az ingatlanszerzés közérdeket, vagy önkormányzati érdeket sért.
Árverés útján is lehetőség van külföldi természetes/jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek az ingatlanszerzésre, ebben az esetben a hatóság az engedélyt előzetesen adja ki, mely annak véglegessé válásától számított 1 évig hatályos. Az engedély egy, az engedélyező kormányhivatal illetékességi területén fekvő bármely – árverésen megvásárlásra felkínált – ingatlan megszerzésére jogosít. Az előzetes engedély megadása során a hatóság azt vizsgálja, hogy az ingatlanszerzés nem sért-e közérdeket.
Árverés útján történő ingatlanszerzés esetén a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének feltétele, hogy a hatóság az előzetes engedélyt az árverésen vett ingatlan címét és a település nevével megjelölt helyrajzi számát tartalmazó záradékkal lássa el. Fontos azonban, hogy a hatóság csak abban az esetben záradékolja az engedélyt, ha az az árverés időpontjában hatályos volt.
KISAJÁTÍTÁS
Kisajátítással az ingatlan csak kivételes esetben szerezhető meg, az eljárásnak szigorú szabályai vannak. Kisajátítás során az állam, vagy a helyi önkormányzat meghatározott közérdekű cél megvalósítása érdekében kívánja az ingatlan tulajdonjogát megszerezni, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett.
- A Kstv. szabályai szerint kisajátításnak akkor van helye, ha az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel vagy csere útján nem lehetséges. Mielőtt tehát kérelem benyújtására kerülne sor, a tulajdonossal ajánlatot kell közölni, melynek elfogadása esetén az állam, vagy az önkormányzat a tulajdonossal adásvételi/csereszerződést köt. Amennyiben a tulajdonos az ajánlatot visszautasítja, vagy az ajánlatra 30 napon belül nem nyilatkozik, az adásvételi/csereszerződés megkötését meghiúsultnak kell tekinteni.
- A kisajátításnak további feltétele, hogy a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával (például: szolgalom alapítása) nem lehetséges, vagy erre a tulajdonossal nem jött létre megállapodás.
- További feltétel, hogy a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna.
- A kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyeinek a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meg kell haladniuk. (Ezt a feltételt a Kstv-ben meghatározott esetekben nem kell vizsgálni, pl.: nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás)
A kisajátítási hatóság a kisajátítási eljárás időtartamára az ingatlanra – a kisajátítást kérő javára elidegenítési tilalmat jegyeztet fel az ingatlan-nyilvántartásban. Ennek értelmében a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa az ingatlan tulajdonjogával az eljárás időtartama alatt csak a kisajátítást kérő javára vagy más részére a kisajátítást kérő hozzájárulásával rendelkezhet.
A hatóság a Kstv-ben meghatározott célok és feltételek vizsgálatát, valamint a tényállás tisztázását követően határozatot hoz, mely tartalmazza többek között a kártalanítás összegét. A kártalanítási összeget a kisajátítást kérő köteles egyösszegben megfizetni a jogosult részére.
A hatóság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozatot sérelmező ügyfél jogsérelemre hivatkozva közigazgatási pert indíthat, keresetlevél benyújtásával. A keresetlevelet a határozatot hozó kormányhivatalhoz kell benyújtani a döntés közlésétől számított 15 napon belül. A bíróság a közigazgatási pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben kérheti. A peres eljárás illetékköteles.
KÖRNYEZETVÉDELEM
A környezet védelme napjainkra rendkívül fajsúlyos feladattá vált. A környezettel kapcsolatos szabályok gyakran az egész jogrendszert átszövik. (pl: a közigazgatási joghoz az engedélyeken, bírságokon keresztül, a polgári joghoz többek között a szomszédjogon, birtokvédelmen, a gazdálkodó szervezetek megszűnésére vonatkozó előíráson keresztül kapcsolódik). A környezet védelmének legfontosabb és leghatékonyabb közigazgatási eszköze az engedélyezés. Az engedély megléte a jogszabályban meghatározott tevékenységek előfeltétele. Abban az esetben, ha engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végzünk, hiába tartjuk be a rá vonatkozó biztonsági előírásokat, tevékenységünk jogellenes, ami szankciót von maga után. Hatályos jogrendszerünk rendelkezései alapján egy-egy környezethasználat folytatásához több engedély beszerzése is szükséges lehet. Egyes környezethasználatok esetén az engedélyezés előzetesen történik, míg más esetekben a már megkezdett tevékenységet kell engedélyeztetni.
