Környezetvédelem

A környezet védelme napjainkra rendkívül fajsúlyos feladattá vált. A környezettel kapcsolatos szabályok gyakran az egész jogrendszert átszövik. (pl: a közigazgatási joghoz az engedélyeken, bírságokon keresztül, a polgári joghoz többek között a szomszédjogon, birtokvédelmen, a gazdálkodó szervezetek megszűnésére vonatkozó előíráson keresztül kapcsolódik). A környezet védelmének legfontosabb és leghatékonyabb közigazgatási eszköze az engedélyezés.  Az engedély megléte a jogszabályban meghatározott tevékenységek előfeltétele. Abban az esetben, ha engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végzünk, hiába tartjuk be a rá vonatkozó biztonsági előírásokat, tevékenységünk jogellenes, ami szankciót von maga után. Hatályos jogrendszerünk rendelkezései alapján egy-egy környezethasználat folytatásához több engedély beszerzése is szükséges lehet. Egyes környezethasználatok esetén az engedélyezés előzetesen történik, míg más esetekben a már megkezdett tevékenységet kell engedélyeztetni. 

A tevékenységeknek több fázisa létezik. Engedélyköteles lehet maga a tervezés már, ezek az úgynevezett elvi engedélyek (például: vízjogi, létesítési), melyeket többek közt a környezetvédelmi követelmények előzetes tisztázása érdekében lehet, vagy kell kérni. Az elvi engedély a tevékenység végzésére még nem jogosít fel.  A leggyakoribb megoldás, hogy a létesítés, illetve a tevékenység megkezdése, más esetekben a létesítmény megvalósításának engedélyezését követően az üzembe helyezés (pl. nagyobb teljesítményű hőerőműveknél, amelyeknek a próbaüzemét is előírják) egy további, külön eljárás tárgya. Gyakori eset, amikor a tevékenység tovább folytatása, illetve a létesítmény fennmaradása minősül engedélykötelesnek (pl. a tevékenység megkezdésére irányuló engedély lejár, vagy jelentős módosítás esetén, ha az megváltoztathatja a tevékenység környezeti hatásait). Végül de nem utolsó sorban engedélyre lehet szükség a tevékenység felhagyásához, a létesítmény bezárásához is, az esetlegesen fennmaradó környezeti terhek rendezése érdekében. A környezetvédelem területén gyakran előforduló engedélytípus a környezetvédelmi engedély, amit a kormányhivatal ad ki azokban az esetekben, amikor az engedélyezéshez környezeti hatásvizsgálat elvégzésére van szükség A környezetvédelmi engedély mindig a környezethasználat megkezdéséhez szükséges. Az érintett környezethasználatok különböző (ipari, mezőgazdasági, energetikai, közlekedési, stb.) ágazatokhoz tartoznak, fő jellegzetességük, hogy környezeti hatásuk várhatóan jelentősnek minősül.

A jelentős „szennyezési potenciállal” jellemezhető, túlnyomóan ipari, energetikai tevékenységek végzéséhez egységes környezethasználati engedélyre van szükség. A magyar egységes környezethasználati engedély hátterében az Európai Unió integrált szennyezés-megelőzési és ellenőrzési rendszere áll (az angol elnevezés rövidítése IPPC, ezért ezt a jogintézményt gyakran IPPC-engedélynek is hívják). Ez az engedély szükséges a tevékenység megkezdéséhez, illetve további folytatásához. Ez jellemzően a nagyobb, ipari üzemek esetében fordul elő, hiszen ezek esetén esik egybe a szabályozott tevékenységek köre, illetve állapítható meg a levegőt, vizet és talajt érintő, magas szennyezési potenciál, valamint azzal egyidejűleg a várhatóan jelentős környezeti hatás. Azokban az esetekben, amikor a környezethasználat egyszerre esik a két engedélyezési követelmény alá, csak az egységes környezethasználati engedély kiadására kerül sor (külön környezetvédelmi engedély tehát elvileg nem szükséges), de mindkét követelményrendszert érvényesítik.